the GazettE - Kare Uta

Megjegyzés: A szöveget azért így tagoltam mert az angol fordításban így volt és nem akartam változtatni rajta...remélem értelmes lett...ha hibát fedeztél fel szólj;)

the GazettE - /Kare Uta/ Egy hervadt vers

Én keresem a

jelentését a versnek

ami az üres szívemben van

Mikor körbe fordulok,

semmi sem maradt.

Az idő múlásával, a vers

elveszíti a szinét mint egy virág

Egy hervadt vers az

ami nem visszhangzik többé

Keresem a múltat, ez

elválik tőlem

Meg kellene értenem, de miért fáj?

Mennyi ideig fog ez

a hang a fülemben visszhangozni

a szívemben?

Annak ellenére hogy semmi sem

változik azóta...

Bár én továbbra is szembeszállok,ez vicces nem igaz?

Fokozatosan tovább jutsz,

a kezem nem ér el téged

Ez a magány még mindig ugyanaz

Mit is keresek?

Nem tudom már

Mikor rájöttem, te már elrepültél

Én tehetetlen rájöttem amint visszanézek

Ez a kiszáradt dolog ez vagyok én

Ezekben az elkerülhetetlen szomorú időkben

A könnyek hullanak. Ez a vers nem hazudik

Mikor igazán boldog vagyok még a szavakat sem tudom használni

Egy mosollyal, éneklem ezt a verset

Ezek a borzongások még mindig könyörtelenül folytatódnak

Kifulladva, én még ellenállok

semmi sincs itt, mint legutóbb

Nem akarok visszatérni azokba a kőszívű napokba

Mióta fiatal voltam, láttam az álmot

Egy lépés egyszerre, mindig egy lépés egyszerre

Támogatni egymást, együtt nevetni

Sírni, fájdalmat szerezni

Mind menjünk ugyanazon a (színes) álmon

Szembesülni azokkal az elkerülhetetlen fájdalmas időkkel

Azokban hittem, akik támogatták a gyengeségem

Nekem csak el kellett mondanom ezeket a kínos szavakat, de

Amíg az én hervadt hangom kifogy, szeretnék itt maradni

Ezekben az elkerülhetetlen szomorú időkben

A könnyek hullanak. Ez a vers nem hazudik

Mikor igazán boldog vagyok még a szavakat sem tudom használni

Egy mosollyal, éneklem ezt a verset

Amíg az én hervadt hangom kifogy, szeretnék itt maradni

Amíg az én hervadt hangom kifogy...