the GazettE - Tokyo Shinjuu dalszövegfordítás + új társszerkesztő^^

Hello Minna!!

Itt egy Nana^^ és én lennék a dalszövegfordításokért felelős társszerkesztő^^ A fordításokról tudni kell hogy angol fordítást fordítok magyarra...hibák fordulhatnak elő mert nincs nyelvvizsgám csak érettségim még angolból úgyhogy ha hibát fedeztek fel szóljatok!!! Fordítást lehet kérni is kommentben^^

Na nem is írok többet...itt az első fordítás^^

the GazettE - /Tokyo Shinjuu/ Tokiói öngyilkosság

Apa, anya. Mennem kell hogy azzal a személlyel éljek Tokióban.

Tudom jól, hogy ez egy ostoba döntés.

De már nem vagyok gyerek.

Egyedül is át tudom gondolni.

Sajnálom. Kérlek bocsássátok meg ezt az utolsó önző cselekedetet...

Az a személy, akit szeretek jelenleg a mindenem.

A te léted miatt vagyok képes önmagamként élni.

Aznap, kaptam tőled,

Egy jegyet Tokióba

És egy vallomást.

A jövőmben és álmaimban,

Mikor kijutunk ebből a városból, nem élnél Tokióban velem?

Bár egy kicsit zavarban voltam, nagyon boldog is voltam.

Nem volt a legkissebb bizonytalanság vagy aggodalom.

Mert a személy, akit szerettem megkérdezte, hogy mi lenne ha együtt lennénk?

Annak ellenére, hogy kemény vagy elbátortalanító esetek valószínűleg többé-kevésbé felmerülnek.

Én eljöttem, eldobva a családomat, amitől függtem.

Az én ostoba elbizakodásom és a habozás volt minden

Egy új élet és álom érdekében, amit megoszthatok veled.

A szegénység fedte a testüneket,

Azonban, azért mert te ott voltál,

Még az idő is, amit azzal töltöttem el hogy a visszatérésedet vártam, túlcsordult boldogsággal.

Főztem neked, akit szerettem, beléjük dolgoztam a szívemet.

Látni akartam a boldog arcodat, amilyen hamar csak lehetséges...Sóvárgok azért hogy lássam.

Hozzá kellett szoknom a tokiói élethez.

Az a személy keményen dolgozott és késő éjszakáig minden nap.

Talán ezért, úgy érzem nem tűnik valami energikusnak mostanában.

Még ha meg is kérdeztem, minden amit tett, hogy mutatot felém egy fáradt mosolyt.

Nem adott nekem választ. Tehetelen vagyok az aggodalmaimmal.

"Megjöttem."

A hangod olyan lágy.

Mindig támogattuk egymást mindketten a nehéz időkben.

Nem számít milyen boldogtalanság következik be,

Rendben van amíg együtt vagyunk.

Ez nem az a szerelem ami hideggé válik,

Csak hogy az érzéseink eltekintenek és elfordulnak egymástól.

Mikor először sírtál

Az volt az az éjszaka amikor kiszakadtál a társadalomba

Hogyan tudna a hangom kapcsolatotteremteni veled...kérlek mond meg hogyan.

A család, amelyet elveszettem az álmunk kedvéért

Szembesült elsőnek vele, csak sír sajnálkozva.

A szegénység lesúlytott ránk

Fogtuk egymás kezét

Ahogy néztük a holtidény csillagszóróit.

Ez a tűz eső, egy hosszadalmas jelenség, ami elmúlt

A szemünket becsukva, szembe néztünk a sarkvidéki-hideg óceánal...mindketten együtt.

Összekapcsolt kezeink elválaszthatatlanok.

Te és én semmivé válunk.

A tizenhárom hónap amit veled töltöttem.

Sok minden történt, nem igaz?

Együtt éltünk így nagyon is jól tudom.

Belefáradtál abba, hogy annyira keményen dolgozz, igaz?

Most már rendben van, mert mindig veled leszek.

Sajnálom anya, apa.

Nem tudok élni anélkül a személy nélkül.

Sajnálom hogy aggodalmat okoztam mindkettőtöknek.

Sajnálom.Sajnálom...